Csak egy út vezet a célhoz

Isten teremtette az embert, hogy uralkodjon a föld felett (1.Mózes 1:26; Jelenések 1:6).

Jézus Krisztus nélküli élet a bűnben

A Biblia bemutatja az emberiség valós állapotát: Minden ember vétkezett Isten ellen és bűn rabszolgáiként szolgál. „A bűn zsoldja a halál“ (Rómaiak 6:23). Bármit is tesz egy ember, senki sem igaz Isten előtt. „Nincs igaz ember, egy sem“ (Rómaiak 3:10). Ha az ember ebben az állapotban marad, akkor nincs része Isten örök életében, és végül nem lesz képes Isten ítélete előtt fennállni. Az ítélet ezután örök halál lesz a tűz tójában (2.Tesszalonika 1:8-9).

Üdvösség hit és bemerítkezés által

Isten azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság teljes ismeretére“ (1.Timóteus 2:4). A fiába, Jézus Krisztusba és a bemerítkezésbe vetett hittel megbocsátást, és örök életet kapunk. „Aki hisz és bemerítkezik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik“ (Márk 16:16).

A megszentelődés útja

Az üdvözülés után a keresztény meg kell járja a megszentelődés útját. Ezért parancsolta Isten a népenek: „Szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok!“ (3.Mózes 11:44; 1.Péter 1:16). Ez azt jelenti, hogy különítsük el magunkat Istennek és papokként szolgálunk neki azáltal, hogy Jézus Krisztus által szellemi áldozatokkal imádjuk Őt (1.Péter 2:5). Ha hagyjuk, hogy Krisztus uralkodjon ma az életünkben, átalakulunk az Ő képé-be. Ez felkészít minket arra is, hogy vele a föld felett uralkodjunk.

Cél: Krisztussal uralkodni a föld felett

Röviddel Jézus Krisztus második eljövetele előtt a tökéletességre jutott keresztényeket elragadják (Lukács 17:34-36). Ezután Krisztus az egész emberiség számára láthatóan visszatér a földre, hogy 1000 évig a tökéletes keresztényekkel együtt uralkodjon. Az a keresztény, aki ebben az időben még nem jutott tökéletességre, nem vesz részt Krisztus uralkodásában. Ehelyett Isten fegyelemével kell hagyja rendbehozni magát (Lukács 12:47). Az 1000 év után minden keresztény megosztja Isten örök királyságát a földön (Jelenések 22:5).